1. fogát belemélyeszti valakibe, valamibe. almába harap; valakinek a lábába harap. | harapós természete van. a kutyánk harap. | tréf bántja az embert. ne félj, nem harapok! | ▸ ajkába szájába nyelvébe harap | hal <hal> pedzi a horgot. most nem harapnak a csukák. | ▸ harap valamire nem harapott a témára.

2. ts fogával tép(ve eszik) valamit. harapja a kenyeret. | ( -t ragos hat-val is ) így valamennyit leharap valamiből. egyet v. egy jót harap a körtéből. | ts biz sietve eszik valamit. harapjunk valamit! ▸ olyan sűrű, hogy harapni lehetne

[?fgr ]

→ nyelv ⊕ birtokos személyjel ⊕ -ba/-be

nyelv fn

birtokos személyjel cxn a birtokos személyét és számát jelző jel;

→ száj ⊕ birtokos személyjel ⊕ -ba/-be

száj fn

birtokos személyjel cxn a birtokos személyét és számát jelző jel;

→ ó ⊕ /[Hyph:Slash] ⊕ ajak ⊕ birtokos személyjel ⊕ -ba/-be

ó¹ fn

ó² → óv

ó³ mn

ó⁴ isz irod óh, oh

ó cxn óra.

ajak fn irod ajk

birtokos személyjel cxn a birtokos személyét és számát jelző jel;